Hányféle epilepsziás roham létezik?
Az IVETF nemzetközi szakértői csoport ma az állatorvosi neurológiában használt osztályozása szerint a rohamoknak három fajtája van, attól függően, hogy az agy melyik részéből indulnak, és mennyire terjednek ki:
- fokális rohamok, amelyek az egyik agyfélteke egy területéről indulnak;
- generalizálódó fokális rohamok, amelyek fokálisan kezdődnek, majd mindkét agyféltekére kiterjednek;
- generalizált rohamok, amelyek kezdettől mindkét agyféltekét érintik.
Talán találkozott már a régebbi „egyszerű parciális roham” és „komplex parciális roham” kifejezésekkel is. A jelenlegi irányelvek azt javasolják, hogy állatoknál ezeket már ne használják, mert a felosztás a tudatállapoton alapult, ezt pedig kutyánál vagy macskánál nem lehet megbízhatóan felmérni.
Hogyan néz ki egy fokális roham?
A fokális roham csak a test egy részét vagy csak a viselkedést érinti, és az állat nem feltétlenül esik össze. A jelek attól függnek, az agy melyik területe érintett:
- motoros jelek: az arc, az ajak vagy a szemhéj rángása, a fej ismétlődő mozgása, egy mancs ritmikus rángása, üres rágó mozgások;
- vegetatív jelek (azoké a funkcióké, amelyeket az állat nem akaratlagosan irányít): tág pupillák, erős nyáladzás, hányás;
- viselkedési jelek: rövid nyugtalanság, ok nélküli szorongás vagy félelem, elbújás, a gazda kitartó keresése.
A fokális rohamok néhány másodpercig is tarthatnak, észrevétlenek maradhatnak, vagy összetéveszthetők mással. Macskáknál gyakoriak az arcon jelentkező fokális rohamok: nyáladzás, nyalogatás, ismételt nyelés, a bajusz vagy a fülek rángása. Ezekről bővebben a macskák epilepsziájáról szóló cikkben olvashat.
Mit jelent a generalizálódó fokális roham?
Olyan roham, amely fokális rohamként kezdődik, majd az egész agyra kiterjed. Először a fokális jelek jelentkeznek (nyugtalanság, nyáladzás, arcrángás, a gazda keresése), aztán az állat összeesik, elveszíti az eszméletét, és megkezdődik a görcsös szakasz. Kutyánál ez a leggyakrabban megfigyelt rohamtípus.
A kezdeti fokális szakasz nagyon rövid lehet. Sok gazdi úgy meséli, hogy „megérezte”, hogy roham jön, mert az állat néhány másodperccel vagy perccel előtte megváltozott. Ez a változás valójában a roham fokális kezdete. Ha az első másodperceket is sikerül videóra vennie, az állatorvos könnyebben meg tudja határozni a roham típusát.
A roham előtti jelek is a roham részei?
Attól függ, mennyivel előtte jelentkeznek. Egyes állatok órákkal vagy akár napokkal a roham előtt megváltoznak: nyugtalanok, ragaszkodóbbak vagy visszahúzódóbbak. Ezt az időszakot prodromának nevezik, és nem része magának a rohamnak. Azok a jelek viszont, amelyek csak néhány másodperccel vagy perccel az összeesés előtt jelentkeznek, már a roham fokális kezdetének számítanak. Az embereknél használt „aura” kifejezést állatoknál már nem javasolják.
Hogyan néz ki egy generalizált roham?
A generalizált rohamban a test mindkét oldala érintett, és az állat általában elveszíti az eszméletét (kivéve a myoclonusos rohamokat). Nyáladzhat, elengedheti a vizeletét vagy a székletét. A leírt formák:
| Forma | Mit lát |
|---|---|
| Tónusos-klónusos | Az állat összeesik, megmerevedik (tónusos szakasz), majd ritmikus evező vagy rángó mozgásokat végez (klónusos szakasz). Ez a legismertebb forma. |
| Tónusos | A test és a végtagok megmerevednek, ritmikus mozgások nélkül. |
| Klónusos | Ismétlődő ritmikus rángások, előzetes merevség nélkül. |
| Myoclonusos | Rövid, hirtelen rándulások, általában a test mindkét oldalán. Alvás közben is jelentkezhetnek. |
| Atóniás | Hirtelen izomtónusvesztés, az állat összerogy. |
Egy generalizált roham általában 5 percnél rövidebb, leggyakrabban 1-2 perces. Utána következik a posztiktális szakasz, amikor az állat néhány perctől néhány óráig zavart, bizonytalan járású, nyugtalan vagy nagyon fáradt lehet.
Miben különböznek a fokális és a generalizált rohamok?
| Fokális roham | Generalizált roham | |
|---|---|---|
| Honnan indul | Az egyik agyfélteke egy területéről | Kezdettől mindkét agyféltekéből |
| Érintett testrész | A test egy része vagy csak a viselkedés | A test mindkét oldala |
| Tudatállapot | Megtartott vagy módosult lehet, nehezen felmérhető | Általában elvész (kivétel: a myoclonusos rohamok) |
| Összeesés | Nem feltétlenül | Általában igen |
| Példák | Arcrángás, nyáladzás, hirtelen félelem | Merevség és evező mozgás, összerogyás |
A neurológiai vizsgálat megmutatja, honnan ered a probléma, és mi a teendő.
Mik a sorozatos (cluster) rohamok?
Sorozatos rohamokról, más néven cluster rohamokról akkor van szó, ha 24 órán belül két vagy több roham jelentkezik. A rohamok között az állat magához térhet. A sorozatos rohamok azt jelzik, hogy a betegséget újra kell értékelni, és a kezelés megkezdésének vagy módosításának egyik kritériumát jelentik. Ha az állatorvos már összeállított az állat számára egy kezelési tervet az ilyen helyzetekre, kövesse azt, és értesítse az állatorvost.
Mi a status epilepticus, és mikor vészhelyzet?
Status epilepticusról akkor van szó, ha egy roham 5 percnél tovább tart, vagy ha két vagy több roham követi egymást úgy, hogy az állat közöttük nem nyeri vissza teljesen az eszméletét. Ez életveszélyes orvosi vészhelyzet. Azonnal menjen a legközelebbi sürgősségi ügyeletet tartó állatorvosi klinikára.
Miért számít a roham típusa?
A roham típusa megmutatja az állatorvosnak, hol lehet a probléma az agyban, és milyen vizsgálatokra van szükség. Például a mindig ugyanazt a testfelet érintő rohamok, vagy a rohamok között is megmaradó neurológiai tünetek agyi elváltozásra utalhatnak, és indokolttá teszik az MR-vizsgálatot. A roham típusa a kezelés megválasztásában és a kezelésre adott válasz követésében is számít.
Egyes epizódok hasonlítanak a rohamokra, de más az okuk: a szíveredetű ájulás, a fájdalom, az egyensúlyzavarok. A különbséget az epilepsziás roham és az ájulás különbségéről szóló cikk magyarázza el. A rohamok teljes körű kivizsgálásához epilepszia-konzultációt kérhet, ha pedig nem egyértelmű, milyen epizódjai vannak az állatnak, egy EEG-vizsgálat segíthet.
Gyakori kérdések
A kutyám alvás közben rángatózik. Ez roham?
Legtöbbször nem. Az alvás közbeni mozgások, például az álombeli futás vagy nyüszítés, abbamaradnak, ha a kutyát szólítják vagy felébresztik. A roham nem szakad meg szólításra, és a kutya utána általában zavart. Ha nem biztos benne, vegye videóra az epizódot, és mutassa meg az állatorvosnak.
Változhat idővel a roham típusa?
Igen. Egy állatnak lehetnek egy ideig fokális rohamai, később generalizálódó rohamai, vagy mindkét típus. Minden epizódot jegyezzen fel a rohamnaplóba, mert a változások segítenek az állatorvosnak a kezelés módosításában.
Egy rövid, enyhe roham kevésbé fontos?
A rövid fokális rohamok is számítanak. Azt jelzik, hogy epilepsziás aktivitás van jelen, és a generalizált rohamok felé vezető első lépést is jelenthetik. Az állatorvosnak minden epizódról szóljon, azokról is, amelyek csak néhány másodpercig tartanak.
Források
- Berendt M. et al. 2015, IVETF consensus report on epilepsy definition, classification and terminology in companion animals, BMC Veterinary Research 11:182
- De Risio L. et al. 2015, IVETF consensus proposal: diagnostic approach to epilepsy in dogs, BMC Veterinary Research 11:148
- Podell M. et al. 2016, 2015 ACVIM Small Animal Consensus Statement on Seizure Management in Dogs, Journal of Veterinary Internal Medicine 30(2):477-490
- Hazenfratz M., Taylor S.M. 2018, Recurrent seizures in cats: diagnostic approach, Journal of Feline Medicine and Surgery
A cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az állatorvosi vizsgálatot.