Hogyan néz ki egy epilepsziás roham macskánál?
Macskáknál sok roham fokálisan indul, vagyis az agy egyetlen területéről, és leginkább az arcon látszik. Rángatózhat a macska ajka, bajusza vagy füle, rághatja a semmit, ismételten nyalhat vagy nyelhet, és erősen nyáladzhat. Egyes macskák hirtelen végigrohannak a lakáson, a pupillájuk nagyon kitágul, vizeletet vagy székletet ürítenek, vagy ok nélkül ijedtnek tűnnek.
A fokális roham maradhat egy helyen, de kiterjedhet az egész agyra is. Ilyenkor a macska elesik, elveszti az eszméletét, megmerevedik, és evező mozgásokat végez: ez a generalizált roham. Az idiopathiás epilepsziás macskákon végzett vizsgálatokban nagyjából a felüknél fordult elő fokális és generalizált roham is. A rohamok általában 1-3 percig tartanak.
Mi következik a roham után
A posztiktális szakaszban, vagyis a felépülés idején a macska lehet agresszív, zavart, úgy tűnhet, mintha nem látna vagy nem hallana, bizonytalanul járhat, sokat ehet vagy ihat. Közvetlenül a roham után óvatosan érjen hozzá, mert előfordulhat, hogy nem ismeri fel Önt, és megkarmolja vagy megharapja.
A rohamformákról részletesen az epilepsziás rohamok típusairól szóló cikkben olvashat.
Mivel téveszthető össze a roham macskánál?
Nem minden furcsa epizód roham. Macskáknál az állatorvosnak el kell különítenie a rohamot a szíveredetű ájulástól, az egyensúlyzavartól (vestibularis szindróma), a nyaki fájdalomtól, a kényszeres viselkedésektől, az ivarzás alatti viselkedéstől, a macskák hyperaesthesia szindrómájától (a hát bőre „hullámzik”, a macska hirtelen megfordul és a farkát támadja) és az orofaciális fájdalom szindrómától. Ezért nagyon hasznos, ha videóra veszi az epizódot.
Mi okozza az epilepsziát macskáknál?
Macskáknál gyakrabban találunk konkrét okot az agyban, mint kutyáknál. A publikált vizsgálatok egyik összefoglalójában a strukturális epilepszia (amelyet az agy valamilyen elváltozása okoz) a macskák ismétlődő rohamokkal járó betegségeinek 40-70%-át tette ki, az idiopathiás epilepszia (azonosítható ok nélkül) 22-57%-át, a reaktív rohamok (amelyeket az agyon kívüli probléma okoz) pedig nagyjából 15-25%-át. Ezek az arányok vizsgálatonként erősen eltérnek.
Okok az agyban (strukturális okok)
- daganatok, főleg a meningeoma (az agyburkok daganata), a limfóma és a glióma;
- az agy gyulladásai és fertőzései, például a macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP), a toxoplazmózis vagy a kriptokokkózis;
- fejsérülések és érrendszeri problémák;
- a hippocampus nekrózisa, egy az utóbbi években macskáknál leírt elváltozás, amely sorozatos rohamokkal, nyáladzással és agresszivitással jár.
Okok az agyon kívül (reaktív rohamok)
- alacsony vércukorszint, alacsony kalciumszint;
- májbetegségek, köztük a portoszisztémás sönt (a máj ereinek fejlődési rendellenessége). Macskáknál a rutin laboreredmények akkor is lehetnek normálisak, ha sönt van;
- mérgezések, például rovarirtó szerekkel. Gyakori eset, hogy a macskára kutyáknak szánt, permetrint tartalmazó spot-on (rácsepegtethető) parazitaellenes szert tesznek. Egy 286 érintett macskát vizsgáló tanulmányban 87,8%-uknál jelentkezett remegés, izomrángás vagy görcs.
Hány éves korban jelentkezik?
Az idiopathiás epilepsziás macskák az első roham idején átlagosan fiatalabbak voltak, körülbelül 3,5-4,6 évesek, míg a strukturális okú esetekben nagyjából 8 évesek. Az életkorok átfedik egymást, így önmagában az életkor nem dönti el, mi az ok.
Hogyan születik a diagnózis macskáknál?
A diagnózis ugyanazokat a lépéseket követi, mint kutyánál, néhány sajátossággal. A kiindulópont a kórelőzmény, a videofelvétel, valamint az általános és a neurológiai vizsgálat. Ezután vér- és vizeletvizsgálat következik, a máj megítélésére epesavszint-mérés, vérnyomásmérés, idősebb macskáknál pedig pajzsmirigyvizsgálat. Ha az eredmények nem magyarázzák a rohamokat, a következő lépés a koponya MR-vizsgálata és az agy-gerincvelői folyadék (az agyat körülvevő folyadék) elemzése, amelyek kimutathatnak daganatot, gyulladást vagy fertőzést.
Az elektroenkefalográfiát (EEG) macskáknál ritkábban alkalmazzák, mint kutyáknál, és hogy ennél a fajnál mennyit ér a rutin diagnosztikában, még nem tisztázott egyértelműen. A diagnózis lépéseit a rohamok okairól és a diagnózisról szóló cikk részletezi.
A neurológiai vizsgálat megmutatja, honnan ered a probléma, és mi a teendő.
Hogyan kezelik az epilepsziát macskáknál?
Ha sikerül okot találni, elsősorban azt kezeljük: a fertőzést, a gyulladást, a májproblémát vagy a mérgezést. Rohamellenes (antiepileptikus) kezelés főleg akkor jön szóba, ha a rohamok gyakoriak, sorozatban jelentkeznek, vagy ismert elváltozás van az agyban. A gyógyszert, az adagot és a kezelés időtartamát az állatorvos határozza meg, egyes gyógyszereknél pedig rendszeres vérvizsgálat szükséges.
Macskáknál az eredmények általában biztatóak. Egy idiopathiás epilepsziával gyanúsított macskákon végzett vizsgálatban nagyjából 40%-uk rohammentessé vált, további 40%-nál legalább a felére csökkent a rohamok száma, mintegy 20% pedig nem reagált a kezelésre. Egy másik, 76 ismeretlen okú epilepsziás macskát vizsgáló tanulmányban 42%-uk került teljes remisszióba. A kezelést azonban nem szabad önhatalmúlag abbahagyni: az adag csökkentésére csak hosszú rohammentes időszak után, fokozatosan és az állatorvos javaslatára kerülhet sor.
Meddig él egy epilepsziás macska?
Sok epilepsziás macska még hosszú évekig normális életet él. Azoknak a macskáknak, amelyeknek vannak rohamaik, de a rohamok között nincs más neurológiai tünetük, általában jó a kilátásuk. A 76 ismeretlen okú epilepsziás macskán végzett svájci vizsgálatban a macskák 91%-a még élt az értékelés idején, legalább egy évvel a hazabocsátás után. Strukturális epilepsziánál az élettartam és az életminőség a megtalált októl függ: egy kezelhető fertőzés vagy gyulladás egészen másképp alakul, mint egy daganat. Reális prognózist az állatorvos csak a kivizsgálás után tud adni.
Miben különbözik a macskák epilepsziája a kutyákétól?
| Macskák | Kutyák | |
|---|---|---|
| A rohamok jellemző képe | Gyakran fokális, arci tünetekkel (nyáladzás, rángás, rágás), néha generalizálódik | Leggyakrabban fokális, amely az egész testre kiterjed (generalizálódik) |
| A leggyakoribb ok | Gyakran találnak strukturális okot, sok vizsgálatban a macskák közel felénél vagy többnél | Idiopathiás epilepszia |
| A genetika szerepe | Kevés bizonyíték | Sok fajtánál valószínű az örökletes hajlam |
| Remisszió kezelés mellett | Viszonylag gyakran leírják (egyes vizsgálatokban 40% körül) | Ritkább, a klinikai beteganyagon végzett vizsgálatokban nagyjából 15-30% |
Összehasonlításképpen a kutyákra vonatkozó tudnivalókat a kutyák epilepsziájáról szóló cikkben találja.
Mikor sürgős?
Ha a roham 5 percnél tovább tart, ha a macskának egymás után jönnek a rohamai, és közöttük nem tér magához, vagy ha mérgezésre gyanakszik, azonnal vigye a legközelebbi ügyeletes állatorvosi rendelőbe. A konkrét lépéseket a mit tegyen roham közben című cikk írja le. Az ismétlődő rohamok kivizsgálására, amint a macska állapota stabil, epilepsziás konzultációt kérhet.
Gyakori kérdések
A macskám habzik a szája és remeg. Ez roham?
Lehet, de nem feltétlenül. Nyáladzás és remegés mérgezésnél is előfordul, főleg ha kutyáknak szánt parazitaellenes szert csepegtettek a macskára, vagy erős stressz esetén is. Ha az epizód néhány percen belül nem múlik el, vagy a macska nem tér magához, azonnal vigye a legközelebbi ügyeletes állatorvosi rendelőbe.
A lakásban tartott macskák is lehetnek epilepsziásak?
Igen. Az epilepszia nem az életmódon múlik. Egyes okok, például a sérülések vagy bizonyos fertőzések, valószínűbbek a szabadon járó macskáknál, de roham bármelyik macskánál jelentkezhet.
Kiválthatják a macska rohamait bizonyos napszakok?
Az idiopathiás epilepsziás macskáknál a rohamokat leggyakrabban nyugalmi állapotban figyelték meg, nem mozgás közben. Írja fel a rohamnaplóba az időpontot és azt, mit csinált előtte a macska, mert ezek a részletek segítik a diagnózist.
Örökli a macska kölyke az epilepsziát?
A kutyákkal ellentétben macskáknál nagyon kevés bizonyíték szól az idiopathiás epilepszia genetikai eredete mellett. Fertőző betegség nem.
Források
- Pakozdy A., Halasz P., Klang A. 2014, Epilepsy in cats: theory and practice, Journal of Veterinary Internal Medicine 28(2):255-263
- Hazenfratz M., Taylor S.M. 2018, Recurrent seizures in cats: diagnostic approach, when is it idiopathic epilepsy?, Journal of Feline Medicine and Surgery
- Szelecsenyi A.C. et al. 2017, Survival in 76 cats with epilepsy of unknown cause, Veterinary Record 181(18):479
- Sutton N.M. et al. 2007, Feline permethrin spot-on poisonings reported to the VPIS London, Journal of Feline Medicine and Surgery 9(4):335-339
- Berendt M. et al. 2015, International veterinary epilepsy task force consensus report on epilepsy definition, classification and terminology in companion animals, BMC Veterinary Research 11:182
- Potschka H. et al. 2015, International veterinary epilepsy task force: consensus proposal: outcome of therapeutic interventions in canine and feline epilepsy, BMC Veterinary Research 11:177
A cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az állatorvosi vizsgálatot.