Mi okozhat epilepsziás rohamot kutyáknál és macskáknál?
A rohamot előidézheti az agyon kívüli probléma, az agy valamilyen elváltozása, vagy maga az agy hajlama, látható elváltozás nélkül. A nemzetközi szakértői csoport, az IVETF ezt a három kategóriát reaktív rohamoknak, strukturális epilepsziának és idiopathiás epilepsziának nevezi. Mindegyiket másképp kezeljük, ezért a kivizsgálás első célja annak kiderítése, melyik kategóriába tartozik az állat.
Mik a reaktív rohamok?
A reaktív roham az egészséges agy válasza a szervezet valamilyen, többnyire anyagcsere-eredetű vagy mérgezéses problémájára, amely korrigálható. Ez nem epilepszia. Ha az okot kezeljük, a rohamok teljesen megszűnhetnek. A leggyakoribb okok:
- hipoglikémia, vagyis túl alacsony vércukorszint;
- hipokalcémia (alacsony kalciumszint) és a vér egyéb elektrolitzavarai, például a nátrium vagy a kálium eltérései;
- májbetegségek, különösen a portoszisztémás sönt, az erek olyan rendellenessége, amelyen keresztül a vér megkerüli a májat. A ki nem szűrt méreganyagok az agyba jutnak, és hepatikus encephalopathiát, az agyműködés zavarát okozzák;
- mérgezések: rovarirtók (szerves foszforsavészterek, karbamátok), metaldehidet tartalmazó csigairtó, fagyálló (etilénglikol), ólom, sztrichnin. Macskáknál gyakori ok a kutyáknak szánt, permetrint tartalmazó parazitaellenes szer.
Mit jelent a strukturális epilepszia?
A strukturális epilepsziát az agy látható elváltozása okozza. A rohamok bármely életkorban jelentkezhetnek, de ez az ok valószínűbbé válik, ha az állatnak 6 éves kora után kezdődnek a rohamai, vagy ha a rohamok között más neurológiai tünetei is vannak. Lehetséges okok:
- agydaganatok;
- az agy gyulladásai és fertőzései (encephalitis, meningoencephalitis);
- koponyasérülések;
- érrendszeri problémák, például agyi érkatasztrófa (stroke);
- fejlődési rendellenességek, mint a vízfejűség (hydrocephalus), és degeneratív betegségek.
Ezen elváltozások többsége csak MR-vizsgálattal, gyulladás esetén pedig az agy-gerincvelői folyadék vizsgálatával mutatható ki.
Mi az idiopathiás epilepszia?
Idiopathiás epilepsziáról akkor beszélünk, ha ismétlődő rohamok vannak, de sem agyi elváltozás, sem olyan testi betegség nincs, amely megmagyarázná őket. Genetikai okot feltételezünk, főleg a hajlamos fajtáknál. Ez a kutyák leggyakoribb epilepsziaformája, és általában 6 hónapos és 6 éves kor között kezdődik. A diagnózis kizárásos alapon születik: nincs olyan teszt, amely közvetlenül igazolná, csak olyan vizsgálatsor, amely kizárja a többi okot. A lefolyásról és a kezelésről a kutyák epilepsziájáról szóló cikkben olvashat bővebben.
Hogyan születik a diagnózis lépésről lépésre?
Az IVETF diagnosztikai irányelve az idiopathiás epilepszia megállapításának három bizonyossági szintjét írja le. Mindegyik szint az előzőhöz ad hozzá további vizsgálatokat.
| Szint | Mit tartalmaz | Mit zár ki |
|---|---|---|
| I. szint | Legalább 2 provokálatlan roham, egymástól több mint 24 óra különbséggel, a betegség 6 hónapos és 6 éves kor között kezdődik, a rohamok között normális az általános és a neurológiai vizsgálat, a vér- és vizeletvizsgálat nem mutat jelentős eltérést | A reaktív rohamok többségét |
| II. szint | Az I. szint, továbbá normális epesavszint, eltérés nélküli koponya-MR és normális agy-gerincvelői folyadék | Az agyi elváltozásokat és a gyulladásokat |
| III. szint | A II. szint, továbbá az epilepsziás rohamokra jellemző EEG-eltérések | Igazolja, hogy az agyi aktivitás epilepsziás természetű |
1. A kórelőzmény és a videofelvétel
A konzultáció a rohamok történetével kezdődik: mikor kezdődtek, milyen gyakran jönnek, hogyan néznek ki, meddig tartanak, hogyan tér magához utánuk az állat. Az is számít, milyen gyógyszereket vagy szereket kapott, hozzáférhetett-e mérgező anyagokhoz, és voltak-e rohamai a rokonainak. Az epizódról készült videó segít meghatározni a roham típusát, és elkülöníteni az ájulástól vagy az egyensúlyzavartól.
Sokat számít, hány évesen jelentkezett az első roham. Ha egy kutyánál 6 hónapos és 6 éves kora között kezdődnek a rohamok, és a vizsgálat normális, a legvalószínűbb magyarázat az idiopathiás epilepszia. Egy 6 hónaposnál fiatalabb kölyöknél az állatorvos elsősorban fejlődési rendellenességre, fertőzésre vagy anyagcsere-problémára gondol, például portoszisztémás söntre. 6 évesnél idősebb kutyánál megnő a daganat vagy más agyi elváltozás valószínűsége. A fajta is irányt adhat a diagnózisnak, mert egyes fajtáknál ismert hajlam van az idiopathiás epilepsziára.
2. Az általános és a neurológiai vizsgálat
Az állatorvos ellenőrzi a járást, a testtartást, a reflexeket, az agyidegeket és az állat reakcióit. Ha a neurológiai vizsgálat a rohamok között is kóros, az agyi elváltozásra utal.
3. Vér- és vizeletvizsgálat
Az ajánlott minimum a vérkép, a biokémiai vizsgálat (vércukorral és elektrolitokkal), a májműködés megítélésére az epesavak vagy az ammónia, valamint a vizelet általános vizsgálata. Macskáknál ehhez jön a vérnyomásmérés, idősebb macskáknál a pajzsmirigyvizsgálat is.
4. Koponya-MR és agy-gerincvelői folyadék
Az MR-vizsgálat általános altatásban, epilepsziára kialakított protokoll szerint történik. Ugyanabban az altatásban rendszerint agy-gerincvelői folyadékot is vesznek. Az irányelvek főleg akkor javasolják ezeket, ha a betegség 6 hónapos kor előtt vagy 6 éves kor után kezdődik, ha kóros a neurológiai vizsgálat, ha sorozatos rohamok vagy status epilepticus fordulnak elő, és ha a rohamok nem reagálnak a kezelésre.
A neurológiai vizsgálat megmutatja, honnan ered a probléma, és mi a teendő.
Mit tesz hozzá az EEG?
Az elektroenkefalográfia (EEG) a fejre helyezett elektródákkal közvetlenül az agy elektromos tevékenységét rögzíti. Ez az egyetlen vizsgálat, amely magát az epilepsziás aktivitást mutathatja meg, nem csak annak esetleges okát. Az IVETF irányelvében a jellegzetes EEG-eltérések jelentik a diagnózis legmagasabb bizonyossági szintjét.
A gyakorlatban az EEG főleg akkor hasznos, ha nem egyértelmű, hogy az epizódok epilepsziás rohamok-e vagy valami mások, például remegés, alvászavar vagy viselkedési epizódok. A rohamok közötti időszakban is rögzíthet epilepsziás kisüléseket. A normális EEG azonban nem zárja ki az epilepsziát, mert a felvétel csak korlátozott időszakot fog át. Az irányelvek azt is megjegyzik, hogy az állatoknál alkalmazott EEG-protokollok egységesítése még folyamatban van, ezért nem minden központban rutinvizsgálat. A vizsgálat menetéről az állatorvosi EEG oldalán olvashat.
Miért számít az időben felállított diagnózis?
Mert a kezelés az októl függ. A reaktív roham az ok korrigálásával megszűnik, az agyvelőgyulladás más kezelést igényel, mint az idiopathiás epilepszia, idiopathiás epilepsziánál pedig a kezelés megfelelő időben történő elkezdése segít megelőzni a sorozatos rohamokat és a status epilepticust. Ha az állatának rohamai voltak, és még nem tudja, miért, egy epilepsziás konzultáción kiderül, milyen vizsgálatokra van még szükség.
Gyakori kérdések
Kötelező az MR-vizsgálat az epilepszia diagnózisához?
Nem minden esetben. Ha egy kutyának 6 hónapos és 6 éves kora között jelentkeznek az első rohamai, a neurológiai vizsgálat és a laboreredmények pedig normálisak, az idiopathiás epilepszia diagnózisa alapszintű bizonyossággal felállítható. MR-vizsgálat főleg akkor ajánlott, ha a betegség 6 hónapos kor előtt vagy 6 éves kor után kezdődik, ha kóros a neurológiai vizsgálat, ha sorozatos rohamok vannak, vagy ha a kezelés nem hat.
Milyen vizsgálatokat végeztessek el a neurológiai konzultáció előtt?
Általában hasznos a vérkép, a biokémiai vizsgálat, a vércukor, az elektrolitok, az epesavak vagy az ammónia, valamint a vizelet általános vizsgálata. Hogy pontosan mi hiányzik, azt az állatorvos azután mondja meg, hogy átnézte a már meglévő leleteket.
A laboreredmények normálisak. Ez azt jelenti, hogy az állatnak nincs semmi baja?
A normális eredmények sok agyon kívüli okot kizárnak, de az agyi elváltozást vagy az idiopathiás epilepsziát nem. Ezek csak a diagnózis egyik lépését jelentik.
Mennyi idővel a roham után lehet elvégezni az MR-vizsgálatot?
Bármikor, amikor szükséges. A friss rohamok átmeneti elváltozásokat hagyhatnak a felvételen; ha ilyenek látszanak, az irányelvek azt javasolják, hogy nagyjából 16 hét rohammentes időszak után ismételjék meg az MR-vizsgálatot, hogy elkülöníthetők legyenek egy valódi elváltozástól.
Források
- Berendt M. et al. 2015, International veterinary epilepsy task force consensus report on epilepsy definition, classification and terminology in companion animals, BMC Veterinary Research 11:182
- De Risio L. et al. 2015, International veterinary epilepsy task force consensus proposal: diagnostic approach to epilepsy in dogs, BMC Veterinary Research 11:148
- Podell M. et al. 2016, 2015 ACVIM Small Animal Consensus Statement on Seizure Management in Dogs, Journal of Veterinary Internal Medicine 30(2):477-490
- Pakozdy A., Halasz P., Klang A. 2014, Epilepsy in cats: theory and practice, Journal of Veterinary Internal Medicine 28(2):255-263
A cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az állatorvosi vizsgálatot.