Mely kutyafajtáknál gyakoribb az epilepszia?
A legjobban dokumentált fajták az alábbi táblázatban szerepelnek. Mindegyikről legalább egy publikált vizsgálat igazolja, hogy gyakoribb náluk az idiopathiás epilepszia (olyan epilepszia, amelynek sem az agyban, sem a szervezet többi részében nem található azonosítható oka, és genetikai eredet gyanítható), vagy hogy a betegség náluk sajátos vonásokat mutat.
Összehasonlításképpen: a teljes kutyapopulációban az epilepszia gyakoriságát körülbelül 0,6-0,75%-ra becsülik, egy, az Egyesült Királyság állatorvosi rendelőiben kezelt kutyákon végzett vizsgálat pedig 0,62%-ot talált. Az IVETF konszenzus egy fajtán belül a 2% fölötti gyakoriságot a genetikai befolyás melletti érvnek tekinti.
Táblázat: fajta, dokumentált adatok, forrás
| Fajta | Mit dokumentáltak | Forrás |
|---|---|---|
| Belga juhászkutya (tervueren, groenendael) | Gyakoriság Dániában 9,5%; egy nagy családon belül 33%. Átlagos kezdeti életkor: 3,3 év. Túlnyomóak a fokális rohamok, amelyek generalizálódhatnak. | Berendt 2008, 2009, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Border collie | Az Egyesült Királyságban végzett vizsgálatokban a leggyakrabban érintett fajták között. A kezdeti életkor mediánja: 2,5 év. A vizsgált kutyák 45%-ánál sorozatos rohamok; a lefolyás gyakran súlyos. | Hülsmeyer 2010, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Ausztrál juhászkutya | A kezdeti életkor mediánja: 2,5 év. A vizsgált kutyák 56%-a gyengén reagált a kezelésre (havonta legalább egy rohamos nap). | Weissl 2012, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Labrador retriever | Gyakoriság Dániában 3,1%. Átlagos kezdeti életkor: körülbelül 2,5-3 év. | Berendt 2002, Jaggy 1998, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Golden retriever | Gyakoriság egy svéd vizsgálatban 3,9%; az érintett kutyák 48%-ánál fordultak elő sorozatos rohamok. Átlagos kezdeti életkor: körülbelül 2 év. | Winnerby 2026; Srenk 1994, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Border terrier | Gyakoriság egy németországi populációban 13,1%; az Egyesült Királyságban 2,7-szer nagyobb esély, mint keverékeknél. A kutyák 70%-ánál enyhe lefolyás. | Kloene 2008; Kearsley-Fleet 2013 |
| Olasz spinone | Gyakoriság az Egyesült Királyságban 5,3%. Átlagos kezdeti életkor: 38 hónap. | De Risio 2015, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Lagotto romagnolo | Benignus juvenilis epilepszia: 6 hetes kor körül kezdődik, a rohamok általában 8-13 hetes korig maguktól megszűnnek. Azonosított genetikai ok (LGI2 gén); létezik genetikai teszt. | Jokinen 2007, Seppälä 2011, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Finn spicc | Gyakoriság Finnországban 5,4%. A kezdeti életkor mediánja: 3 év. Túlnyomóak a fokális rohamok. | Viitmaa 2013, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Petit basset griffon vendéen | Gyakoriság Dániában 8,9%. A kezdeti életkor mediánja: 2 év. | Gulløv 2011, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Ír farkaskutya (Irish Wolfhound) | Gyakoriság egy egyesült államokbeli populációban 18,3%; a kutyák 73%-ánál az első roham 3 éves korig jelentkezett. | Casal 2006, idézi Hülsmeyer 2015 |
| Német juhászkutya | Az Egyesült Királyságban 1,9-szer nagyobb esély, mint keverékeknél. | Kearsley-Fleet 2013 |
| Magyar vizsla, óriás uszkár, dalmata, angol springer spániel | Fajtára vonatkozó vizsgálatok, amelyek leírják az idiopathiás epilepsziát; a kezdeti életkor mediánja 2,4 és 3,7 év között. | Hülsmeyer 2015 (1. táblázat) |
A számok különböző vizsgálatokból, különböző országokból származnak, és az epilepszia meghatározása is eltér bennük. Ne hasonlítsa össze őket közvetlenül, és ne olvassa rangsorként. Az IVETF konszenzus szerzői megjegyzik, hogy ugyanaz a fajta más-más képet mutathat különböző országok populációiban.
Hány éves korban jelentkezik az idiopathiás epilepszia?
Általában 6 hónapos és 6 éves kor között. Az IVETF konszenzus ezt az életkori tartományt az idiopathiás epilepszia diagnózisának egyik kritériumaként használja. A fenti táblázatban a fajták többségénél az első roham átlagosan nagyjából 2 és 4 éves kor között jelentkezik.
Ha az első roham 6 hónapos kor előtt vagy 6 éves kor után jelentkezik, nagyobb a valószínűsége valamilyen más oknak, például agyi betegségnek, fejlődési rendellenességnek vagy anyagcsere-betegségnek. Ilyenkor a konszenzus további vizsgálatokat javasol, köztük koponya-MR-t és az agy-gerincvelői folyadék (az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadék) vizsgálatát. Erről bővebben a rohamok okairól és a diagnózisról szóló cikkben olvashat.
A kutyám hajlamos fajtából származik. Mit jelent ez számomra?
Azt, hogy tudja, hogyan néz ki egy roham, és mit kell tennie, ha bekövetkezik, nem azt, hogy számítania kell rá. Ezeknek a fajtáknak a legtöbb egyede soha nem lesz epilepsziás.
- Ismerje meg a jeleket, a fokális rohamokét is, amelyek alig feltűnőek lehetnek: arcrángás, merev bámulás, nyálzás, furcsa viselkedés. Lásd: az epilepsziás rohamok típusai.
- Ha epizódot észlel, vegye fel videóra, és jegyezze fel az időtartamát.
- A fajta nem helyettesíti a diagnózist. Egy hajlamos fajtájú kutyának is lehetnek más okból eredő rohamai, ezeket laborvizsgálatokkal és neurológiai vizsgálattal ki kell zárni.
- Border collie-knál és ausztrál juhászkutyáknál a vizsgálatok gyakrabban írnak le sorozatos rohamokat és nehezen kezelhető formákat. Az időben elvégzett kivizsgálás és kezelés sokat számít.
A neurológiai vizsgálat megmutatja, honnan ered a probléma, és mi a teendő.
Mit jelent ez a tenyésztők számára?
Ahogy az IVETF konszenzus is hangsúlyozza, a pontos diagnózis nemcsak a kezelést, hanem a tenyésztési döntéseket is közvetlenül befolyásolja. A tenyésztők számára ennek több gyakorlati következménye van:
- A legtöbb fajtánál még nincs genetikai teszt, mert az érintett géneket nem azonosították. Az öröklődés összetettnek tűnik: több gén és környezeti hatások is szerepet játszanak.
- Ha bizonyos vérvonalakban halmozódnak az epilepsziás kutyák, a gyakoriság jelentősen megnőhet: a belga juhászkutyánál egyetlen nagy családon belül 33%-ot ért el, szemben a fajtán belüli 9,5%-kal.
- A lagotto romagnolónál a benignus juvenilis formára van genetikai teszt. Egy három országra kiterjedő vizsgálatban a tesztelt kutyák 32%-a volt hordozó.
- A más okok kizárásával, helyesen felállított idiopathiás epilepszia-diagnózis az az információ, amelyet fedeztetés előtt megbeszélhet a fajtaklubbal és az állatorvossal.
Ha hajlamos fajtájú kutyájának már voltak rohamai, egy epilepsziás konzultáció tisztázza a diagnózist és a következő lépéseket. A betegség átfogó képéért olvassa el a kutyák epilepsziájáról szóló cikket.
Gyakori kérdések
Lehetnek epilepsziásak a keverék kutyák?
Igen. Az idiopathiás epilepszia a fajtatiszta kutyákat és a keverékeket egyaránt érinti. A hajlamos fajták csak azt mutatják, hol mérték nagyobbnak a kockázatot.
Ha a kutyám fajtája nincs a táblázatban, akkor nincs kockázata?
Nem. Sok fajtát egyáltalán nem vizsgáltak. Ha egy fajta hiányzik a táblázatból, az adatok hiányát jelenti, nem a kockázat hiányát.
Létezik genetikai teszt a kutyák epilepsziájára?
A legtöbb fajtánál nem, mert a felelős mutációkat még nem azonosították. Ismert kivétel a lagotto romagnolo benignus juvenilis epilepsziája, amelyre van genetikai teszt.
Hány éves korban jelentkezik az epilepszia a hajlamos kutyáknál?
A vizsgált fajták többségénél az első roham átlagosan 2 és 4 éves kor között jelentkezik. Kivétel a lagotto romagnolo, amelynél a juvenilis forma 6 hetes kor körül kezdődik.
Források
- Hülsmeyer V.-I. et al. 2015, International Veterinary Epilepsy Task Force's current understanding of idiopathic epilepsy of genetic or suspected genetic origin in purebred dogs, BMC Veterinary Research 11:175
- De Risio L. et al. 2015, International veterinary epilepsy task force consensus proposal: diagnostic approach to epilepsy in dogs, BMC Veterinary Research 11:148
- Kearsley-Fleet L. et al. 2013, Prevalence and risk factors for canine epilepsy of unknown origin in the UK, Veterinary Record 172:338
- Winnerby M. et al. 2026, Prevalence and potential risk factors associated with idiopathic epilepsy in Golden Retrievers, Journal of Veterinary Internal Medicine
A cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az állatorvosi vizsgálatot.